Wendy a hotelban �lve folyamatosan Tom rajong�ir�l gondolkodott. Felid�zte arcukat, szem�k csillog�s�t, m�i�kus arckifejez�s�ket. M�g �gy is j� volt l�tni, pedig nem is miatta voltak ott. Nagyon szerette volna, hogy ennyien szeress�k, hogy ilyen j� legyen, hogy � is adhasson valamit a rajong�inak. Bel�tta, ezt csak �gy �rheti el, ha sz�z sz�zal�kosan egy�tt m�k�dik a band�val, hogy min�l nagyobb sikere legyen a sz�mnak. Mik�zben ezen elm�lkedett, unottan kapcsolgatta a tv-t egyik csatorn�r�l a m�sikra, de a legkev�sb� sem figyelt oda.
- Nem akarsz pr�b�lni? - k�rdezte hirtelen Tom, aki eddig a laptopj�n inetrnetezett.
- De - pillantott fel Wendy, �s kikapcsolta a tv-t.
- Az ap�d adott egy cd-t, amin a zenekar megy, sz�val k�nnyebb lesz.
- Remek - �rvendezett a l�ny. A pr�ba gondolat�ra egyb�l fellelkesedett, v�gre nem pazarolj�k az idej�ket.
- Be�nekl�s? - vigyorgott hamisk�san a fi�, amit Wendy nem tudott mire v�lni, k�s�bb azonban meg�rtette. Tom �r�ltebbn�l �r�ltebb sz�vegeket tal�lt ki be�nekl�shez, amit egyre magasabban �nekeltek. A v�g�n Wendy nem b�rta tov�bb, elnevette mag�t.
- V�rj egy picit, le kell nyugodnom- k�rt egy kis sz�netet, majd v�rta, hogy lecsillapodjon. - Ok�, folytathatjuk, de norm�lisabb sz�veggel.
- Meglesz - kacsintott Tom, �s belkezedett az eddig legh�ly�bbe. Ezt m�r egyik�k sem b�rta, mindketten nagy nevet�sben t�rtek ki.
- Mindig ezt csin�lod? - k�rdezte p�r perccel k�s�bb Wendy.
- Nem, csak j� l�tni, hogy v�gre j� kedved van - mosolyodott el Tom. - M�g mindig Dorothy miatt agg�dsz?
- �hm... R�szben - felelte Wendy, mik�zben a padl�t kezdte tanulm�nyozni. Sz�gyelte mag�t, hiszen mi�ta tom megnyugtatta, alig gondolt bar�tn�j�re, megint csak mag�val volt elfoglalva.
- Ok�, nem mondom ugyanazt el megint, mint nemr�g, de nyugi, hamarosan kib�k�lt�k - besz�lt nyugodt hangon Tom, mik�zben k�t keze k�z� fogta a l�ny�t. Mikor Wendy �szrevette a helyzetet, �vatosan elh�zta kez�t, �s egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben feln�zett Tomra.
- Nem lehetne csak egy sima sk�l�z�s?
- Ok� - vigyorodott el a fi�, majd folytatt�k a munk�t. Miut�n v�geztek a be�nekl�ssel, Tom egy cd-t cs�sztatott a laptopba, majd elkezdt�k lej�tszani, �s r� �nekeltek.
- Bocs, nem vagyok form�mban - k�sz�r�lte meg tork�t Wendy, miut�n egy z�r�hangon el�gg� lecs�szott.
- Ugyan, meg�rtem. Kezdj�k �jra - b�ztatta Tom. Miut�n p�rszor el�nekelt�k v�gig szinte t�k�letesen, kisebb hib�kkal, Tom kezdte megunni.
- M�gegyszer - ragaszkodott hozz� Wendy, � min�l jobb akart lenni. Elekzdt�k �jra, de a fi�nak ism�t egy �r�lt �tlete t�madt. Hirtelen felpattant, �s elekzdett "t�ncolni" �nekl�s k�zben, Wendy el�hagyott kef�j�t mikrofonk�nt haszn�lva. A l�ny el�sz�r csak megd�bbenve n�zte, majd megpr�b�lt � is �nekelni nevet�s n�lk�l.
- Gyer�nk, kisl�ny, p�rgess�k fel a bulit! - mondta tom egyik sz�net�ben, �s karj�t Wendy fel� ny�jtotta. � kelletlen�l megfogta a fi� kez�t, �s fel�llt. Eleinte el�g h�ly�n �rezte mag�t a teljesen felszabadult Tom mellett, de lassan � is ellazult. Egy�tt ugrabugr�ltak a zene ritmus�ra, majd mikor v�ge lett, mindketten kacagva fek�dtek el az �gyon.
- Te �r�lt vagy - mondta Wendy, miut�n nagyj�b�l lenyugodtak.
- �gy az�rt sokkal izgalmasabb, nem gondolod?
- Igen, val�ban, de akkor is elment az eszed - makacskodott a l�ny, majd oldalra ford�totta a fej�t, hogy r�n�zzen a fi�ra. Tom ragyog� szemekkel vizslatta a l�ny arc�t, sok�ig csak n�zt�k egym�st, majd hirtelen Wendy �szbekapott. Hiszen nemr�g most ut�lta a fi�t, most meg itt sz�rakoznak, s�t... Hirtelen fel�lt, �s megigazgatta sz�t�ll� tincseit.
- Folytassuk, lazs�l�ssal nem megy�nk semmire - adta ki a parancsot, mire Tom is s�hajtva felkelt, �s el�lr�l kezdt�k az eg�szet.
M�r t�bb �r�n kereszt�l csak �nekeltek, mikor Tom szinte sz�szerint kid�lt.
- Hogy b�rod? M�g csak inni se ment�l ki, s�t, a f�rd�be se, �n meg h�nyszor, csak hogy pihenhessek! A hangsz�laid m�g nem szakadtak ki a hely�r�l? - m�ltatlankodott, t�nyleg nem �rtette, mit�l ilyen kitart� t�rsa.
- N�lam ez mindennapi dolog, az unalmas �r�kban �nekl�ssel �t�m el az id�t - felelte Wendy, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga.
- �s m�g te mondod r�m, hogy �r�lt vagyok!
- Ezt most csak az�rt mondod, mert szeretek �nekelni? Nemr�g a zen�n k�v�l szinte semmim sem volt! Nem tudsz r�lam semmit sem! - mondta indulatosan a l�ny. Nagyon feld�h�tette, hogy Tom ez�rt n�zi �r�ltnek, mert szeret �nekelni. Miut�n apja elhagyta a csla�dot, anyja sem n�zte j� szemmel a zene ir�nti hatalmas szeret�t, mert apj�ra eml�keztette. Felid�z�dtek benne a r�gi, f�jdalmas eml�kek, ez�rt v�gleg betelt n�la a poh�r.
- Nyugodj m�r le, csak azt akartam, hogy hagyjuk v�gre abba! Ez az�rt t�nyleg t�lz�s, m�g Kevin se dolgoztat meg minket ennyire - v�gott vissza Tom, s�rtette a b�szkes�g�t Wendy szavai.
- J�l van, ha abba akarod hagyni, h�t legyen, menj csak, menj sz�rakozni, bulizz! Csak nekem van egy �lmom, �s nekem sokat kell �rte k�zdenem, nem �gy, mint neked. Mert te a s�rmoddal m�ris leveszel a l�b�r�l minden tinicsajt, h�t persze, hogy rajongani kezdenek �rtetek! De ink�bb menj, van jobb dolgom, mint veled veszekedni - d�h�ng�tt Wendy, idegess�g�ben az �gy sz�l�t markol�szta, mik�zben m�rges pillant�sokat l�velt Tom fel�. Az csak fel�llt, �s egy sz� n�lk�l elhagyta a szob�t. Csak egy hangos csap�d�s jelezte, hogy elhagyta a lakoszt�lyt. Wendy s�hajtott egyet, �s folytatta a gyakorl�st, de most valami miatt m�g rosszabbul ment neki. F�l �ra m�lva feladta, �s f�radtan d�lt el az �gyon. Mik�zben a feh�r plafont vizsg�lta, gondolatai valahol messze a m�ltban kavarogtak. Fel�ledtek benne azok az id�k, mikor m�g mit sem sejtett az igazs�gr�l, mikor m�g anyj�val egy�tt �lt, �s folyamatosan �nekelt. Majd gondolatai �tterel�dtek Tomra. Tal�n m�gsem kellett volna olyan kem�nyen b�nnia vele, hiszen � nem szokhatott hozz�, hogy eg�sz nap egy helyben �lj�n, �s �nekeljen.